„Valaki útravált..."

Az úton lévő és kiútkereső Ady Endre

Ady Endre halálának centenáriumi éve záró akkordjaként e gazdagon illusztrált díszalbum az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő páratlan, a maga egészében forrásértékkel bíró dokumentumkincset kíván a nagyközönség számára megmutatni. Az Országos Széchényi Könyvtár közel 1200 olyan unikális dokumentumot őriz, amely Ady Endre életéhez vagy életművéhez (költészetéhez, publicisztikájához) közvetlenül köthető. Ezek az életmű tekintetében különböző műfajú, alapvető fontosságú unikális anyagok.

A kötet egy új aspektusból – Ady valós, ﬁzikai utazásai, úton levései felől – közelít az életműhöz. Továbbá megmutatja Ady belső kiútkereséseit, kételyeit, félelmeit is.

A kötet autográf versek, fotók, levelek, Ady kéziratos önéletrajza, első kiadások dedikációi stb. mentén, illetve felbecsülhetetlen értékű tárgyi hagyatékok kapcsán olyan helyeket idéz fel, amelyekhez Ady életútja, pályája kapcsolódik, illetve amelyek a belső vívódások, a kiútkeresés, az identitásformálódás jelentős csomópontjai. Egyfelől középpontba kerül a valós fizikai tér, az életút mindazon valós állomása, melyeket az „Értől az óceánig” bejárt: Érmindszent, Zilah, Debrecen, Budapest, Nagyvárad, Párizs, Velence, Róma, Monaco, Reinfeld stb. E helyszínekről Ady tartalmilag és formailag is izgalmas levelekben és képeslapokon tudósította barátait hogylétéről és aktuális alkotásairól. A helyek bejárásának, belakásának folyamata újszerű motívumvilággal inspirálta költészetét, de az utazás, útkeresés, a szakadatlan úton levés, a bolyongás a belső utazás, a magány és a sikerekkel fordítottan arányos elbizonytalanodások már 1909-ben is jól kitapinthatók.

Egyfelől tehát középpontba kerül a tér – szerkesztőségek, kávéházak, szállodák, szanatóriumok –, az utazási helyszínek és eszközök (kocsi, ló, vasút, hajó, csónak stb.), másfelől ezek erős, tudatos szimbolikája is. A helyek bejárásának, belakásának konkrét mozzanatain, vagy éppen a helykeresésen, a komfortérzet elmaradásának különböző formáin túl a kiútkeresés, a szakadatlan úton levés, a bolyongás, az űzöttség toposzai is megjelenítődnek, melyek az Adyra olya jellemző Mindenség-keresés végső csalódásaiból, kiábrándulási formáiból eredeztethetők. (szerelemben, szexusban, mámorokban, istenhitben, világi sikerben, Istenkeresésben stb.) A kötet tehát egy eddig nem vizsgált módon szinte kivétel nélkül az emberi és szerzői én alakulásának külső, „mozgó eszközeit, színtereit”, és belső magányát, kiútkereséseit, szimbólumait hivatott vizsgálni.

Kötetünk egy színes, mintegy 250 dokumentum fotójával illusztrált album, melyet két tanulmány keretez a szerkesztők révén, meghatározott tematikák mentén, hiszen az identitás életen át tartó alakulását, épülésének-bomlásának külső, tárgyi vetületeit és fázisait nemcsak a különféle valós helyek, helyszínek közegében lehet megtapasztalni, hanem a tükörkép, öntükröződés, önvizsgálat belső útkeresésén keresztül is.

Recenzió, kritika: