Dobai Péter

(Budapest, 1944. augusztus 12. –)

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett (2014), Kossuth-díjas és József Attila-díjas (1976) magyar költő, író, forgatókönyvíró, dramaturg. A Mafilm dramaturgja és a Balázs Béla Stúdió filmrendezője. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).

1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán olasz nyelv és irodalom, valamint filozófia és általános nyelvészet szakon középiskolai tanári diplomát szerzett. 1970-1994 között a MAFILM-nél dolgozott mint rendezőasszisztens, később mint dramaturg és forgatókönyvíró. (Hunnia Filmstúdió, Hétfői Műhely, stb.). 1973-1974 között Kubában volt ösztöndíjas.

Korai lírája intellektuális jellegű, teóriával közeledik a világhoz és a nyelvhez. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Stílusa modern, újító jellegű. Későbbi költeményei ezt a filozofikus karaktert megőrizve természetes lendületű, nagyon személyes, "gondolkodó" vagy elbeszélő "emlék" versekké, egyúttal "érzelem-gondolatokká" mélyülnek. Erőteljes szerelemi lírája mellett, illetve azokban különleges átéltségben jelennek meg, s emelkednek egyetemes jelentésűvé, lelki tartalommá a magyar- és világtörténelem, irodalom, kultúra és civilizáció alkotásai, helyszínei és alakjai. Miközben novellái és kisregényei inkább a "hétköznapi" életről szólnak, mintegy a költői témák prózai műfajában, addig parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet hívja hivatkozási alapnak. Fiktív történetkoncepcióit eredeti dokumentációval közvetíti. Fontos szellemi jelentősége van még tanulmányainak, esszéinek, (Pasoliniről, festőkről, fotóművészek alkotásairól, filmekről, magyar avantgárdról, stb.)

Videó: 

• Beszélgetés Dobai Péter íróval